Perek sorát hozhatja magával március 15-étől a sérelemdíj bevezetése - legalábbis sokan tartanak attól, hogy jelentősen megnövekedhet a kórházi dolgozók leterheltsége. A március közepén életbe lépett új polgári törvénykönyv ugyanis a nem vagyoni kártérítés helyébe pozicionálja a sérelemdíjat.
Decsi Tamás (képünkön), a PTE Klinikai Központjának főigazgatója szerint nem hiányzik a jelenlegi egészségügyi rendszernek, ha az esetleges perek miatt további adminisztratív terhek rakódnának a kórházi dolgozók vállára. Eddig akkor lehetett kártérítést kérni, ha valakinek valamilyen baja keletkezett kórházi ellátás során - a sérelemdíj ennél szélesebb körre terjed majd ki.
Perek sorát hozhatja magával március 15-étől a sérelemdíj bevezetése - legalábbis sokan tartanak attól, hogy jelentősen megnövekedhet a kórházi dolgozók leterheltsége. A március közepén életbe lépett új polgári törvénykönyv ugyanis a nem vagyoni kártérítés helyébe pozicionálja a sérelemdíjat. Decsi Tamás (képünkön), a PTE Klinikai Központjának főigazgatója szerint nem hiányzik a jelenlegi egészségügyi rendszernek, ha az esetleges perek miatt további adminisztratív terhek rakódnának a kórházi dolgozók vállára. Eddig akkor lehetett kártérítést kérni, ha valakinek valamilyen baja keletkezett kórházi ellátás során - a sérelemdíj ennél szélesebb körre terjed majd ki. A betegek többsége a türelmetlenséget, a nem megfelelő hangnemet, a hosszú várakozási időt, valamint azt kifogásolja az egészségügyben, hogy ahhoz, hogy megfelelő bánásmódban részesüljön, fizetnie kell az orvosnak és a nővéreknek is. - Az én személyes, szubjektív, nem jogi szakemberként történő megítélésem szerint a sérelemdíj alkalmazásának lehetőségei nagyjából megfelelnek majd a nem vagyoni kártérítés jogcímének. Ezért jelentős változásra nem számítok, bár ez inkább jogi kérdés, ahol a jogászok véleménye a mérvadó - mondta munkatársunknak Decsi professzor.
Sokan félnek amiatt, hogy az esetleges perek tovább növelik az orvosok és kórházi dolgozók egyébként sem kicsi leterheltségét. - Én remélem, hogy ez mégsem történik meg. Ami nem hiányzik a pillanatnyi magyar egészségügyi rendszernek, az az adminisztratív terhek további növelése. Nem gondolom, hogy ez a jogszabályváltozás lényeges következményekkel járna ezen a területen, de nem lenne jó, ha további dokumentumok előállítását tenné szükségessé. Dr. Bilonka Béla vezető jogtanácsos, a PTE jogi igazgatója némiképp pesszimistább a professzornál - legalábbis ami a perek sokaságát illeti. - Magam is arra számítok, hogy a sérelemdíj megfizetése iránt többen indítanak pert a közeljövőben, mint nem vagyoni kártérítés iránt a közelmúltban. Megítélésem szerint ennek oka elsősorban nem a sérelemdíj és a nem vagyoni kártérítés közötti jogelméleti, dogmatikai és tételes jogi szabályozási különbség, sokkal inkább az, hogy sokan arra számítanak, mindaddig, amíg a sérelemdíj alkalmazásával kapcsolatban a jogalkalmazás egységes bírói gyakorlata nem alakul ki, addig a bíróságok inkább megengedő módon járnak el és ítélkeznek. Így olyan sérelmekre hivatkozva is megítélnek, valamekkora sérelemdíjat, amilyenekre a nem vagyoni kártérítés körében kialakult ítélkezési gyakorlat alapján nem volna esélye a felperesnek.
A szakember szerint nyilvánvalóan "nem a személyiségi jogok megsértését eredményező magatartások (szűkebben az orvosi műhibák) száma növekszik a közeljövőben - azok előfordulása inkább csökken -, hanem az igényérvényesítési próbálkozások megszaporodása várható". hogy mindez mennyire terhelheti majd le a munkatársakat a pécsi tudományegyetem vonatkozásában, azt Bilonka a következőképpen látja. - A klinikai vezetők, a kezelőorvosok, a betegekkel a rendelőkben, a kórtermekben és a műtőkben foglalkozó szakdolgozók tájékoztatással, adatszolgáltatással, orvosi dokumentációk összeállításával együttműködnek és elősegítik a jogvitás, peres ügyekben a PTE orvos szakmailag és jogilag szakszerű és tárgyilagos álláspontjának kialakítását. A perek számának növekedése szükségszerűen több időt, adminisztratív munkát igényel a klinikákon dolgozóktól, ami az érdemi egészségügyi, gyógyító tevékenységtől vonja el kollégáinkat.
A tanácsos kérdésünkre elárulta, a PTE-vel szemben jelenleg mintegy 20 nem vagyoni kártérítés iránti per van folyamatban - amellett, hogy az egyetem 27 klinikáján számtalan orvosi területen évente mintegy 100 ezer fekvő- és járóbeteget látnak el. - Ezek a peres eljárások általában mind orvosilag, mind jogilag összetett, bonyolult megítélésű ügyek, ezért több évig is elhúzódnak. Az elmúlt években a PTE-vel szemben indított perek száma csökkent, 2013-ban kettő, ez évben eddig szintén két per indult - közölte a jogi igazgató. Hozzátette, a megalapozott igények esetén a megállapodás szerinti, vagy a perben megítélt kártérítést - a jövőbeni sérelemdíjat - korrekt módon kifizetik.
forrás:pecsiujsag.hu