A magyar egészségügy problémái

110A magyar egészségügy problémái mindennapi témává váltak. A legváltozatosabb fórumokon, sokoldalú megvilágításban láthatjuk viszont az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Keveset hallunk azonban arról, mi is áll a nehézségek hátterében. A média és a közvélemény többnyire a pénzhiányt és a munkaerő motiválatlanságát emeli ki, a gyakorlatban nyilvánvalóan árnyaltabb okok halmazából.

A minőségfejlesztés a magyar egészségügyben még mindig többnyire csak formálisan van jelen. A minőségirányítási rendszerek gyakorlati alkalmazása, alkalmazhatósága a tanúsítvány megszerzéséhez viszonyítva másodlagos cél. A következők során a magyar egészségügyi szolgáltatások minőségét veszélyeztető problémákra hívjuk fel a figyelmet.

Munkaerő


A munkaerővel kapcsolatos nehézségek felsorolását a minőségügyi munkaerő hiányával érdemes kezdeni. Az EMKI felmérése szerint a kórházaknak csupán 48%-a rendelkezik főállású minőségirányítási vezetővel. Ezeknek az intézményeknek is csupán 65%-ának esetében vesz részt a minőségirányítási vezető a vezetői értekezleteken. A minőségügyi szakember hiánya, az adott intézmény gyakorlatához rugalmasan alkalmazkodó, könnyedén betartható és ellenőrizhető szabályozások kialakításának lehetőségét akadályozza. Mindezzel összefüggésben van a dolgozók minőségszemléletének megkérdőjelezhetősége.

Jogi környezet


A magyar egészségügyi törvények értelmében az intézmények minőségügyi tanúsítása önkéntesen vállalható. Ennek értelmében a minősítés megszerzése nem lehet méltóképp díjazva, a hiányosságok következmények nélkül maradnak. Az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja nélkül a szolgáltatás minőségmutatói nehezen mérhetőek, az esetleges változtatások, folyamatszabályozások sikerében így sosem lehetünk teljes mértékig bizonyosak.

Szakmaiság és minőség


Azok az intézmények, melyek vállalják a tanúsítvány megszerzésével járó nehézségeket gyakran tapasztalják, hogy a tanúsító oldaláról nem biztosított a megfelelő egészségügyi szaktudás, így bármilyen kooperáció, együtt gondolkodás indokolatlanul komplikálttá, terhessé válhat. Ahelyett, hogy azt éreznék, hogy a vállalt nehézségek egy egyszerűbb ügyviteli, munkavégzési rend felé mutatnának, a minősítési procedúra egyre távolabb kerül a valós gyakorlattól.
A Nemzeti Akkreditációs Testület szakma specifikus megfelelőség igazolás kiállításában nem kompetens. A tanúsítás így kizárólag az általános szabványoknak megfelelő követelmények minősítésére terjedhet ki.

Standardok


Az egyik legnagyobb probléma a standardok hiánya. A tanúsítványok értéke - közös mérce híján - széles skálán mozog. Az egészségügyi szolgáltatókat illető indikátorok (mutatók) csupán ajánlottak, használatuk így nem is egységes. A kockázatmenedzsment a sok intézmény számára idegen, de legalábbis ritkán újragondolt téma. Az intézmények belső klinikai auditrendszere szintén sok esetben elmarad. A standardok hiánya a munkaerő képzettségének, a szükséges kompetenciák körülhatárolásának területén is problémákat okoz.

Transzparencia


Nem csak az egyes intézményeken belül szenvedünk hiányt a mércék felállításában. Összességében elmondható, hogy a megfelelőségnek nincsenek nyilvános, mindenki számára elérhető standardjai. Ebből adódóan a hiteles tanúsítványok, auditok nyilvántartása is ködbe vész.

A jogi környezetet, a magyar egészségügyi törvényeket megváltoztatni nem mindenkinek áll módjában. Saját intézményünk hiányosságait azonban kemény munkával ugyan, de felszámolhatjuk. Mindehhez persze tudnunk kell, milyen tipikus problémákat kell elkerülnünk.


Kohl Zsuzsanna
Minőségirányítási szakértő
www.kontrolpont.hu

Cikkünket a profitline.hu-n is megtekintheti!