Egy német tanulmány több költségmentes fejlesztési lehetőségre hívja fel a figyelmet.
A Német Minőségügyi Szervezet (DGQ) egy felmérése (Studie zum Gesundheitswesen, Qualität und Zuverlässigkeit 2011) egyértelműen bizonyítja hogy a kórházakban, rehabilitációs intézményekben és szociális otthonokban az egészségügyi ellátás minőségének javítása elsősorban nem pénzkérdés.
Elégedetlenség, de miért?
A tanulmány alapján a munkatársak elégedettsége alig éri el a közepes szintet. Amivel azonban problémájuk akad, az többnyire nem hiányzó költségelemek, vagy megvásárlásra váró drága eszközök keltette feszültség. Sokkal inkább hiányolják a megfelelő vezetést, kommunikációt és motivációt.Természetesen ezek szorosan összekapcsolódó tényezők. Nem várhatunk motivációt azoktól a dolgozóktól, kiknek irányítása következetlenül folyik. A következetlen vezetés egyik példája pedig az alkalmazottakkal szembeni rossz kommunikáció. Utóbbi megmutatkozhat fontos adatok fölösleges elhallgatásában, feladatkörök tisztázatlanságában, mindenki számára transzparens fórumok támogatásának hiányában. Mindezen problémák különösebb anyagi befektetés nélkül orvosolhatóak.
Minőségjavítás költségemelkedés nélkül?
A vezetési stílus felülvizsgálata, a transzparencia segítése, közös fórumok létrehozása, mindezek egy új diagnosztikai műszer megvásárlásához képest elhanyagolható költségelemekkel járnak. A betegek komfortérzetének javításához, ezáltal a szolgáltató versenyképességének növeléséhez mégis részben ezen tényezők fejlesztése jelentheti a megfelelő utat. A betegek közvetlenül tapasztalják a motiválatlan, rosszul koordinált munkaerőből adódó hátrányokat. Ha ezeket a problémákat sikerül kizárnunk, jobb esélyekkel lépünk fel más szolgáltatókkal szemben.
Minőségmenedzsment a gazdasági növekedés szolgálatában?
A kommunikációs problémák kezelése, motiváció növelése, vezetési stílus problémáinak feltérképezése szakértői segítség, „külső szem" nélkül szinte lehetetlen. A DGQ felmérésében megkérdezett német egészségügyi szolgáltatók vezetőinek 82%-a meg volt győződve arról, hogy a minőségirányítás a sikeres működésének, gazdasági eredményeinek egyik legfontosabb kulcsa.
Melyek a sikertényezők?
Az intézmények sikertényezői között - a felmérésben megkérdezettek véleménye szerint - élen jár a személyzet kötődése (21%), a munkatársak szakmai kompetenciája (18%) és az ügyfél orientáltság, megelégedettség (18%). Ezekhez a viszonylag alacsony költségigényű sikertényezőkhöz képest kevésbé jelentősnek ítélték az innováció (4%) és a költséggazdálkodási fegyelem (6%) szerepét.
Elég felismerni?
A felmérés bizonyítja a problémák felismerését, de ez természetesen nem azonos azok egyidejű megoldásával. Hiába válik nyilvánvalóvá, hogy a minőség javítása, a folyamatok optimalizálása nem anyagi kérdés, a felismeréstől hosszú út vezet a problémák megoldásáig. Azt azonban látni kell, hogy a legdrágább műszerek megvásárlása mellett is könnyedén mutatkozhat sikertelennek az az egészségügyi szolgáltató, amely nem hajlandó energiát fektetni a kevésbé pénz, inkább energiaigényes tényezők felülvizsgálatára, megszokott működési mechanizmusok újragondolására.