Míg korábban a nagyvállalatok privilégiuma volt a megújuló energiaforrások használata, addig manapság új piac van kialakulóban: mind a tanácsadás és energiarendszer bevezetés-, működtetés, mind a felhasználók oldaláról előretörtek a kkv-k, amely átrendezheti az energiapiac erővonalait.

Ha különböző okok miatt is, de a fejlett s a fejlődő világban is drámaian nő mind az energiahatékonyság javítását zászlajukra tűző kisvállalkozások, mind a megújuló energiára alapozó rendszereket felhasználó kkv-k száma. A fejlődő világban ezzel lehet áthidalni a technológiai fejlettségben kialakult évszázados, évtizedes különbségeket, míg a fejlett országokban stratégiai okokból, trendfordulót sejtve, a megtérülési idők lerövidülése, és a kedvező környezeti hatások együttes előnyei miatt nő a figyelem e rendszerek iránt. (A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával.)

Noha az energia és az energiarendszerek globális problematikával bírnak, de egyre több szakmai megközelítés próbálja mindezt lokálisabbá tenni, és helyi szinten kezelni az energiaellátást, ami alapjaiban rajzolhatja újra a világ energiatermelésének- és felhasználásának térképét. Nemzetközi tanácsadók is a megújuló energiát hasznosító rendszerek és ezen belül a kisebb, lokálisabb rendszerek robbanásszerű növekedését jósolják.

Pozsonyi Imre, a Rentenergie Kft. ügyvezetője szerint a kkv-kat kiszolgáló mini rendszerek elterjedése már el is indult, jelenleg már nem a boom előtt, hanem annak elején járunk. Ezt a folyamatot támogatja, hogy manapság már nem csak az úttörő cégek számára van piac. Eladói és vevői oldalon is jóval szélesebbé vált a piaci igény, legfőképp azért, mert a kisebb rendszerek is elérték azt a hatékonysági szintet, amely mellett bevezetésük a kkv-k számára is gazdaságos lehet. Ezzel hatalmas új piac nyílik, ami elsősorban olyan napelemes rendszerek térhódításának kedvez, amelyek 50KW méretig kiserőműnek minősülnek, így az áramszolgáltatónak bizonyos technikai feltételek megvalósulása esetén kötelező átvenni az áramot. Ennek köszönhetően a beruházás helyén nem kell akkumulátorokban raktározni, a raktár, vagy puffer maga a hálózat, a rendszerhez egy oda-vissza mérő óra is tartozik.

Tovább erősíti a rendszerek elterjedését, hogy a bevezetésükhöz szükséges forrásokért már nem kell feltétlenül a bizonytalan, többnyire szűkös keretekkel bíró támogatásokra várni, magánfinanszírozással is megoldható egy-egy beruházás elindítása. Sőt, még csak nagybankokhoz sem kell fordulni, mert ma már Magyarországon is elérhető az energiahatékonysághoz kapcsolódó, kkv projektméretekre specializált operatív lízing. Ebben a modellben élesen elválik a finanszírozó és a kivitelező személye, az üzemeltetést pedig maga a beruházó végzi a kivitelező műszaki támogatásával.

A háztartási méretű, 50KW kapacitású rendszerek bevezetése tehát már a kkv-k számára is komoly, megtérülő alternatíva. A legkisebb elérhető rendszer nagyjából egy család éves áramfogyasztását tudja fedezni, az alsó mérethatár, amit már érdemes kialakítani, kb. nettó 3-5 millió Ft-ból kihozható, míg egy klasszikus 50KW kapacitású rendszer kiépítése kb. 17-19 millió Ft (+ÁFA) körül valósítható meg. Pozsonyi Imre szerint már az új rendszerek beállításának első pillanatától megtakarítást lehet elérni, és a teljes megtérülés akár 5 évre is rövidülhet, de a 10 évet ritkán haladja meg (a különbségek főképp az áramfogyasztó berendezések, nyílászárók, a hőszigetelés, az energia fogyasztási szokások különbségeiből adódhatnak). A napelemes rendszerek ára folyamatosan csökken, ami szintén lefelé tolja el azt a szintet, ahol érdemes már “belépni”, így a jelenlegi 5-10 év megtérülés a jövőben tovább csökkenhet.

A megújulókra alapozott gazdaságot illetően a világban a fejlődés dinamikáját tekintve az Egyesült Államok és Kína vezet, Európában pedig Németország és Ausztria. Magyarország nagyon le van maradva az európai átlagtól, egyelőre az is kérdéses, hogy 2020-ra vállalt 14,6 százalékos megújuló arányt elérjük-e (ami ráadásul az EU átlagában 20 százalék feletti kell, hogy legyen 2020-ra), így a kkv-k energia racionalizálása az európai integrációs folyamatunkat is nagyban támogatja. Pozsonyi Imre szerint az energiaköltségek növekedése és az energiafüggőség csökkentése is rá fogja kényszeríteni fogyasztókat a váltásra még a jelenlegi alacsony olajárak mellett is.

Cikk forrása: http://www.piacesprofit.hu

Kép: Cleanenergy.com