Az irányítási modellek kétségbe vonhatatlan sikerei okán, a folyamatok optimalizálási gondolata eljutott a legfelsőbb szintekig. Manapság a felelős vezetők, az igazgatói tanácsok teljesítményének mérései, felülvizsgálatai egyre növekvő tendenciát mutatnak a nagyvállalatok életében.

Egy cég sikerit döntően befolyásolja annak vezetése. Az igazgatók elszámoltatását a részvényesek a közgyűléseken tudják megtenni kinevezés, illetve felmentés formájában. Így tehát az igazgatóságnak a részvényesek felé anyagilag és morálisan elkötelezettnek kell lennie.

Itt annak az aktusnak lehetünk tanúi, hogy az egyik fél hatalmat ad a másiknak, hogy érdekeit képviselje, ez azonban a hatalom/hatáskör kontrollálhatóságával jár. Felfigyeltek azonban arra, hogy kedvezőbb ügymenetet eredményez, ha a megválasztott vezetőknek határozott üzletpolitika mentén kell tevékenykedniük.

Kulcsfontosságú minden stabilitásra törekvő szervet életében.  A cél, a vízió segítségével külső vagy belső destabilizáló hatás leküzdése után, folytatható a program.

Egy jó vezetőnek nem csak technikailag, morálisan is irányt kell mutatnia munkatársainak. Egy vezetőnek fontos az állandó tovább képzés, mert csak így tarthatja fenn fölényét, amely alkalmassá tette őt az odaítélt bizalomra, arra, hogy irányítson. Peter Drucker A menedzsment feladatai, felelősségi körei és gyakorlatai című könyvében egy idealizált irányítás „hatalmi ágait” szedi szét, elemzi ki. Az első feladata az igazgatótanácsnak önmaga és a szervezet folyamatos kiértékelése. A második részfeladat a szankcionálás. A vezetőség büntet a hibáért, jogosítványa a szervezetből történő eltávolításra is kiterjed. A határozott keretrendszer a végrehajtói résznél is elengedhetetlen.

Bertin és Watsin testületi irányítás három alapelve a tulajdonlás, az igazgatás és az elszámoltathatóság. A tulajdonlás a javakkal történő gazdálkodást, a kontrollt és a kockázatkezelést foglalja magában a kívánt vagyon/tőke gyarapodásért. Az igazgatás alapelve az erőforrásokkal való munka felelősségére világít rá. Az igazgatóságnak a szervezet munkáját a lehető legjobb tudása szerint a leggondosabb módon szükséges menedzselni. Az elszámoltathatóság pedig a felelősségre vonhatóság kérdését fedi le, a hatalmi jogosultságok kiadása és visszavétele mellett a kiszabható szankciókat tárgyalja.

A hét közéleti alapelv: Önzetlenség, Megvesztegethetetlenség, Tárgyilagosság, Elszámoltathatóság, Nyíltság, Becsületesség,

Vezetés

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) testületi irányítási alapelvei a jó vezetéshez és irányításhoz a következők:

-          A hatékony testületi irányítási keret alapjainak megteremtése.

-          A részvényesek jogai és a legfontosabb tulajdonosi funkciók.

-          A részvényes szerepe a testületi irányításban.

-          Nyilvánosság és átláthatóság.

-          Az igazgatótanács felelőssége.

Az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceániai Gazdasági-Társadalmi Bizottsága (UNESCAP) is megfogalmazta a jó vezetés velejáróit: részvételt elősegítő, konszenzusorientált, elszámoltatható, átlátható, fogékony, hatásos és hatékony, méltányos és inkluzív, a törvényes előírásokat követi. „A döntéshozatal folyamat, mégpedig az a folyamat, ami által a döntéséket megvalósítják vagy nem valósítják meg.

A fenti alapelv gyűjteményekből láthattuk, hogy legtöbbször ugyanazok az értékek, ideálok szerepeltek a különböző szisztémákban. Foglaljuk össze, hogyan is épül fel a testületi irányítás. Egy legitim vezetőség lefekteti a – lehetőleg minél hosszabb távú - célokat. Majd ezeket elkezdi megvalósítani folyamatos kontroll alatt. Folyamatos önvizsgálat. Mi a reális elvárás, teljesítmény a cégtől. A vevői elégedettség és igények konstans mérése. Az előző módokon nyert adatok kezelése és feldolgozása. Állandó munka az üzletmenet javításán, ésszerűsítésén, szem előtt tartva a termelés két összetevőjét, a munkafolyamatot és a végterméket. Így a változó piaci viszonyok között, hosszú távon is létrejöhet egy a valóság talaján maradó fejlődés.