A vállalati célok, keretek és alapállapotok meghatározása és ellenőrzése mellett is vannak még olyan területek, melyek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az egyik a kockázatkezelés.

Valamennyi cég optimális működését hibák zavarják meg, melyek prognosztizálható kockázatokból születnek. A menedzsment elméletek evolúciójával a kockázati szegmens is a kutatók látókörébe került. Miért ne küszöböljük ki a hibákat azok bekövetkezte előtt? Mi is lehet erre a módszer?

Nyílván vannak gazdasági szektorok, ahol kiemelten fontos lehet a kockázatok felismerése. Az építő vagy gyártás iparban fellépő egy-egy vis maiornak hitt fennforgás tetemes plusz költséget generál, nem ritkán a cég fennmaradását is veszélyeztetve. Tehát nem lehet eléggé felkészülni a károkra, de törekedni kell rá.

Először is egy kockázatirányítási rendszer megalkotásánál számba kell venni azokat a negatív kimenetelű eseteket, amik már bekövetkeztek egyszer – a rendszer kiépítésén dolgozó cégnél vagy egy másik hasonló területen tevékenykedő vállalatnál – a történelemben és amik még soha! A termelési folyamatok kiépítésénél, majd utólagos kritikai tanulmányozásánál felmerülhetnek, olyan esetek, amelyek káros volta tapasztalat nélkül is kijelenthető. Kutatók osztályozás szerint elkülöníthetőek az időbeli és a kvalitatív kockázatok. Az időbeli a határidő tartásánál felmerülő kérdéseket kutatja. Kvalitatív kockázatokhoz pedig a termelést nehezítő tényezők a vevői/megrendelői elvárások bizonytalanságának következményei és a jogi problémák tartoznak. Feloszthatóak még a fenyegetések belső és külső kockázatokra is. Más kezelést igényel egy cégen belülről és egy cégen kívülről érkező eset. De ismeretes a kockázatirányításnak szűkebb és tágabb rendszere is. Szűkebb területen megvalósuló kockázatmenedzsment, ha kifejezetten a károk, hibák veszteségek elkerülése, az ügymenet folyamatosságának fenntartása a cél. A kockázatirányítás tágabb formája egy organikusabb szemléletet követ. A rendszer a munkafolyamatokkal párhuzamosan, azokba bele integrálva valósul meg. Minden részegység tervezésénél kalkulálnak a kockázattal, kivitelezésénél mérik és dokumentálják a fellépő károkat. A felsoroltakat figyelembe véve alakítható ki egy kockázatirányítási rendszer vagy készíthető egy kockázati térkép.

A lényeg a rendszert átfogó kockázattudatos attitűd. Ez magában foglalja a kockázat minél előbbi felismerését, kiértékelését – valószínűség, okozott kár lehetősége -, mintegy felkészítés. Majd a kockázat irányítási útját és technikáit szükségeltetik lefektetni. Továbbá a feltárt ismeretek és bekövetkezett károk megfelelő dokumentálása a későbbi prevenciót és a rendszer fejlesztését szolgálják. A szabályok lefektetése után a dokumentációt meg kell ismertetni a vezetőség után a dolgozókkal is. Ez is kettős célt szolgál. Először is az új munkavállalók gyorsabb és hatékonyabb integrációját szolgálja kockázati dokumentáció megismerése. Másodszor pedig a régi munkatársak figyelmét is a kockázattudatosságra irányítja, javítva munkafolyamataikat, optimalizálva tevékenységüket. Tehát ne legyünk restek cégünk kockázati térképének elkészítésére és a kockázatmenedzsment beolvasztására meglévő irányítási rendszerünkbe! Szakértő jelenléte pedig javasolt a terezéstől a program tesztidőszakáig.