Jelen cikksorozat a teljesség igénye nélkül ismerteti a leghíresebb minőségirányítási modelleket, elméleteket, melyek a felkelő nap országában születtek meg.
Az oldal már foglalkozott a minőségbiztosítások történetével. Láthattuk, hogy az irányítási rendszerek egyik bölcsője Japán. A kontrolláltság, a tökélyre törekvés már évszázadok óta meghatározó része a nemzet ideológiájának.
Japán 1860-ig (Meiji restaurációig) teljesen elzártan élt a nyugat elől. Társadalmi felépítését egy markánsan tagolt feudális kasztrendszer jellemezte. A tömegek a kevés kiváltságosnak alávetetten életek a shinto és buddhista ideológia szellemében. A rendszer társadalmi szokásjoga alárendelte a kisembert a hűbérurának, a családot pedig az apának. Ez a busidoban valósult meg, melyben központ fogalom a ninju (egyéni vágyak) és a giri (társadalmi kötelezettség). A japán társadalomban, függetlenül a családi élettől vagy a munkától, a ninju mindig alárendelődik a girinek.
Japán 1860-ig (Meiji restaurációig) teljesen elzártan élt a nyugat elől. Társadalmi felépítését egy markánsan tagolt feudális kasztrendszer jellemezte. A tömegek a kevés kiváltságosnak alávetetten életek a shinto és buddhista ideológia szellemében. A rendszer társadalmi szokásjoga alárendelte a kisembert a hűbérurának, a családot pedig az apának. Ez a busidoban valósult meg, melyben központ fogalom a ninju (egyéni vágyak) és a giri (társadalmi kötelezettség). A japán társadalomban, függetlenül a családi élettől vagy a munkától, a ninju mindig alárendelődik a girinek.
Ez a feudális patriarchális beidegződés determinálta a termelési viszonyokat. A háború utáni kényszer demokratikus folyamatok azonban ezen berendezkedés természetellenes gyors lebontását kezdeményezték.
A vesztes háború és az átélt borzalmak után (Hiroshima, Nagasaki) a japánok gazdaságuk talpra állítása érdekében tárt karokkal fogadták az amerikaiakat. A traumatizált nemzet új apafiguráját találta meg a nyugati emberben. A nyugati segítségnyújtás/megszállás pedig tekintélyes gazdasági fellendülést eredményezett. Bár 1945 után az USA kihasználta Japánt hidegháborús törekvéseiben – például a de facto egyoldalú Amerikai Japán Biztonsági Egyezmény, röviden Ampo - , mégis gazdasági bábáskodása soha nem látott fellendüléshez segítette a szigetország iparát. Ebben a sikertörténetben nagy szerepet játszottak az amerikai gyárrendszerből átvett irányítási rendszerek.
A második világháború után Japán gazdasága romokban hevert. Gyárai lerombolva, a megmaradt egységek pedig a hadiipar számára lettek kialakítva, ami nem túl kifizetődő egy megszállt országnak. A helyzetet tovább súlyosbított, hogy a háború előtt a japán termékek pocsék minőségükről voltak híresek. Ez a külső piacokra való létfontosságú terjeszkedést meglehetősen nehézzé tette. A szakemberek ebben a lehetetlen helyzetben egy – mint a történelem bizonyítja – megfelelő kiutat találtak. Körbenéztek a világ gazdaságában, hogy másolandó modellt találjanak gazdaságuk talpra állításához. Rájöttek, hogy a minőség javítása, a legmagasabb szintű menedzsment átvétele megkerülhetetlen számukra. Integrálták az amerikaiak vezetési szaktudását saját iparukba. Majd az eredményeket folyamatos minőségbiztosítással megtartották és növelni tudták. Így Japán az 1980-as évekre a világ második legnagyobb ipari hatalmává vált. Ennek a sikertörténetnek esszenciája lehet a teljes körű minőségirányítás, a TQM története. Nézzük meg milyen irányzatok születtek meg Japánban a minőségügyében. folyt.köv.
Képek forrása: http://tuyenxuatkhaulaodong.com/ és http://alive2green.com/
Képek forrása: http://tuyenxuatkhaulaodong.com/ és http://alive2green.com/