A számítástechnika megállíthatatlan térnyerése az utolsó enklávékat is bekebelezi, így a családi fészek ágai közé is egyre nagyobb mennyiségű hálózati kábel fonódik. A fejlett informatika megtalálta magának az építőipart vagy az építőipar felhasználói korszaka kezdőik el a technikai fejlettség egy bizonyos szintje után?

A kérdésre nem lehet válaszolni, mivel az igen hasonlatos a tyúk és a tojás talányához. A lényeg, hogy a számítástechnika jelen állapotában abba a fázisba lépett, amit évekkel ezelőtt csak tudományos fantasztikus víziók mertek megkockáztatni, az épületek teljes informatizálása valósággá vált.

Az domotika egy Franciaországból indult épület tudományi irányzat. Lényege a korábban mechanikus funkciók távvezérlésű felváltása. Informatikai rendszereket vonnak be az épületek létrehozásától az üzemeltetési fázisokig. Az online-ná váló elektromos, gépészeti, szolgáltatói és egyéb hálózatok energia és költséghatékonyságot valósítanak meg. E mellett környezetbarát és –információ, vagyon és személyvédelmi szempontokból is – biztonságosabb életkörnyezetet biztosítanak. Végül, de nem utolsó sorban a minél kiépítettebb távvezérlési rendszerek luxus szintű komfortot biztosítanak. És ha még nem lenne kristálytiszta, ezek az ipari és közösségi épületeken kívül a magán házakban is elérhetőek.

A gyakorlati metódusok a ház tervezésénél kezdődnek. Ez talán nem is olyan nagy truváj, a számítógépes tervező és méretező programok teljesen átvették a klasszikus módszerek helyét. Ami újdonság lehet az az építőipari újítások, amik a konkrét építkezések protokolljait alakítják át. A zsaluzástól kezdve a festőgépeken át a klímavezérlésig, minden valamire való rendszer az intelligens szisztémákat használja. De a domotika a magánszféra felhasználási szokásait is dekonstruálja.  Például a lámpák fel és lekapcsolása is megszűnik manuális lenni. Fényérzékelők szabályozzák, hogy emberi jelenlét esetén megfelelő világítást szolgáltassanak az égőtestek. Megszűnnének az égve felejtett lámpák. De a redőnyök, zsaluk és spaletták vezérlése is eső és napfényérzékelők alapján történne. A programozás egy kezelőfelületen megoldható. A lehetőségek végtelenek.

Sajnos Magyarország domotika fronton a sereghajtók között kullog Európában. Sem a meglévő lakóépület állomány, sem az éppen kivitelezés alatt álló projektek nem fordítanak elég figyelmet az ISO és EN szabvány alapú létesítménygazdálkodási stratégiákra. Pedig az eredmények a smart buildingeket igazolják. Továbbá probléma, hogy egyenlőre nincs domotikai tudásközpont, ami a tudományág terjedését nagymértékben segítené.