Általános iskolából mind ismerjük a halmazábrákat. A síkfelületen lévő körök és metszeteikben történő elhelyezkedés határozza meg az elemek tulajdonságait.

Egy halmaz belsejébe vagy területén kívülre tartozás alapvetően bináris információt szolgáltat. A halmaz képviselte tulajdonság vagy birtokolt vagy sem. Azonban, hogyan lehet logikusan és áttekinthetően felvázolni a több változós eseteket. Amikor sok tulajdonság van, amelyek akár egymástól teljesen elkülönülve, akár egymással együtt is felbukkanhatnak. A körök – melyek mindig valamilyen jellemzőt képviselnek – különböző fokú egymásba csúsztatásaival rendkívül bonyolult viszonyrendszerek megjelenítései válnak lehetővé. Ezeket hívjuk halmazábráknak, Venn-diagramoknak vagy – bizonyos feltételeknek megfelelve – Euler-diagramoknak.

A síkidomokból felépülő diagramok kialakításának csak a logikai érzék és a fantázia szabhat határt. A 2D-s halmazok mérete, alakzatai – körök, ellipszisek, Jordan-görbék vagy akár sokszögek is -, színei mind variálhatóak és így modalitások végeláthatatlan sora alkotható meg. Ezeket elsősorban matematikai területeken tudják felhasználni. Az eszköz megalkotója John Venn is matematikus volt. De nagy sikerrel alkalmazzák a logikában, valószínűség számításban, humán tudományokban, mint a nyelvészetben, politológiában, filozófiában, és a statisztikában.

Minőségügyi szempontból talán a statisztikai felhasználás a legrelevánsabb. De kiválóan vizualizálhatóak munkafolyamatok elemzései, magyarázatai is a halmazábrák segítségével. Szemléletességéből kifolyólag érzékeltetni tudja a nézők számára a különböző területek közötti metszéspontokat, így rávilágítva eddig figyelmen kívül hagyott összefüggésekre. Tehát új perspektívák garmadája tárul fel egy szakszerűen elkészített halmazábra segítségével. Érdemes minőségirányítási tanácsadónk véleményét is kikérni folyamatszabályozási diagramjainkról.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mennyire használhatóak, mennyire bonyolultak vagy szárazak ezek az eszközök a gyakorlatban? Szerencsére a halmazokat megtalálta az infografika is. A designereknek, grafikusoknak és egyéb kreatív munkatársaknak hála ma már az egyre ötletesebb, impulzus dúsított és különböző stílusú, alapmotívum rendszerű halmazábrák különösen jól alkalmazhatóak az IT dolgozóktól a gépszalag melletti betanított munkatársak oktatásáig.



Mint minden szisztémát, a halmazábrákat is folyamatos evolúció jellemzi. A kísérletezés és a határok tágítása jegyében többen 3D-s Venn-diagramok szerkesztésével kísérleteznek. Ennek egyik próbálkozása volt Edwards konstrukciója. A halmazábrákat egy gömbfelületre rajzolta fel, majd a gömb felszínét egy síkra vetítette. A technikai fejlődés talán egy idő után ki szorítja a 2D-s ábrákat? Majd meglátjuk.