Az új ISO rendszer minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a kockázatok felismerésére, irányítására és feldolgozására. Érdemes megfigyelni a rendszerét.

Az előírások és az eszközök jelenléte leginkább a kockázat alapú gondolkodás meggyökeresedését hivatott elvégezni. Így felállítva az új trendet az irányítási rendszerek fejlesztésének. Az kockázat alapú szemlélet motivációja először is a fogalom megértetése, definiálása. Fontos leszögezni, hogy a tervezett eredményeket bizonytalanná tevő események azok, melyeket a vállalati progresszió érdekében feltétlenül ki kell védenünk. Nélkülözhetetlen a folyamatban gondolkodás a tervek megvalósításához. A prevenció viszont csak akkor ér valamit, ha azok explicit formában megjelölt tevékenységekként tervezhetőek, ellenőrizhetőek és javíthatóak/fejleszthetőek. Tisztázni kell az erőforrásokat. Világos sorrendet kell felállítani a munkafázisok és a minőség-ellenőrzés részeiben. Minden tevékenységet mérni és dokumentálni szükséges. A dokumentációnak ki kell terjednie az egyes résztevékenységekért felelősséget vállaló munkatársakra. Majd ezeket összefogva, ismételni a feladatokat.

A folyamatnak – valamilyen módon – mindig a vevő elégedettsége a végcélja. Ha ezt tudatosítjuk a tervezés és a termelés szakaszaiban, akkor létrejön a helyes irány. Ugyanis amint megfogalmazódik, hogy milyen terméket, vevőket és vevői reakciókat szeretnének elérni, megkapni végcélként, az dialektikusan magával hozza a kivédendő, elkerülendő attribútumokat is. A pozitív vágyak mellett automatikusan megnevezésre kerülnek azok a dolgok, amiket nem szeretne soha megélni a cég. Így skiccelve fel a kockázatok első fantomrajzát. Persze ez is állandó folytonosságban működik igazán. Nem biztos, hogy az első vállalati év tervezésénél pontosan meg tudjuk jósolni, milyen lesz az álom ügyfél és hogyan fog reagálni, viszonyulni tevékenységünkhöz és annak gyümölcséhez. Sok elégedett és elégedetlen ügyféllel kell találkozni ahhoz, hogy pontosan tudjuk milyen vevőre is van szükségünk. A „dream custumer” meghatározását újra és újra finomítani kell, nem egyszer átfogalmazni magunk és szervezetünk számára. Itt lényeges, hogy igenis, a szervezetünknek is tudatában kell lennie ezen információknak. Tehát nem elég, ha a víziót csak a menedzsment látja, azt a vállalatnál dolgozó valamennyi munkatársnak magáévá kell tennie. Majd nekik is folyamatosan fejleszteni rajta. Tekinthetünk a vállalati vízióra is úgy akár egy entitásra, ami állandó változásban, fejlődésben van.

Lássuk mit is kezdhetünk a felmerülő kockázatainkkal. A legnyilvánvalóbb viselkedés az elkerülés. Tehát minden kockázathoz vezető résztől megszabadulunk. Igen ám, de így a lehetőségek jelentős hányadát, pont a legizgalmasabb, legkecsegtetőbb részeket is elimináljuk rendszerünkből. A lehetőség bizonytalansága involválja a kockázatot. Célszerű tehát egy bizonyos mennyiségű kockázatot felvállalni és azt irányítani, hogy a megfelelő progressziónak is teret engedjünk. Itt jönnek be a kockázatkezelés szofisztikáltabb eszközei. Ha kockázat elkerülése az amputálás, akkor keresni kell olyan módokat is, amivel a seb fertőzését visszaszorítjuk és a végtagot is megmentjük. Érdemes a kockázatot minél kisebb részekre osztani. A kulcsszó a bizonytalanság és a kár minimalizálása. Minél inkább tervezhető – akár A, B, C, D tervek, kockázati mátrixok és térképek létrehozásával – egy folyamatban fellépő zökkenők, annál kisebb károkkal járnak.

Itt ismét csak a vezetőségen van a legnagyobb felelősség. Ugyanis a jó tervek megalkotásán, majd az adott helyzethez leginkább passzoló alternatíva kiválasztásán és felhasználásán múlik a siker. Itt térünk megint vissza  az organikusan kialakított, kialakult kockázat alapú gondolkodáshoz. Ugyan is figyelembe kell venni, hogy különböző faja kockázatok vannak, melyek mind különböző attitűdöt igényelnek. Lehet bizonytalanság a szervezetben és a termelési folyamataiban. Lehet hiba a stratégiában. Felmerülhetnek külső problémák is. A gazdasági vagy politikai elmozdulások a törvényi előírásoktól kezdve a vállalat nettó nyereségét is befolyásolhatják.

Az új szabvány mind-mind foglalkozik a felmerülő kockázatokkal. De hiába a nagyon is fontos kockázatok nevesítése és diverzifikációinak technikai gyűjteménye, ha nem társul hozzá kockázat alapú gondolkodás.

Képek forrása: http://www.forojovenes.com/