Milyen legyen az iskola

Szerző: hvg.hu

Kunhalmi Ágnes: Milyen legyen az iskola?
A lázadás megmutatta: ilyen nem maradhat. De mit építsünk helyette? - olvasható a hvg.hu oldalán.
Kreatív, modern, szabad oktatást, amely nem 1930-ra, hanem 2030-ra készít fel.
 

A magyar oktatási rendszer teljesítőképessége határára ért. A miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez e cikk születéséig 732 intézmény és csoport, ezen felül több mint 30 000 magánszemély csatlakozott. Miskolcon talán sosem látott nagyságú tüntetés zajlott minden gyerekért, minden iskoláért. Az oktatási kormányzat irányítói sorra kapkodó reakciókba, ígérgetésekbe menekülnek, álkonzultációt és látszatkerekasztalt szerveznek, a miniszterelnök heti rádióinterjújában tagadja az oktatás káoszát. Majd ennek ellenére lemond az államtitkár, és remélik, hogy ennyi elég lesz – pedig kezdetnek is elégtelen.

A mai oktatáspolitika nem azért bukott meg, mert nem jól valósítottak meg egyébként jó terveket, hanem mert eleve halálra ítélt, száz éve lejárt lemezt tettek fel az oktatás irányítói 2010-ben. Az, hogy a Fidesznek vége lesz, nem kérdés. A kérdés az, hogy milyen iskolát akarunk utána.
 
Az információ világának iskolája
Tíz mai óvodás gyermekből hét olyan munkakörben dolgozik majd, ami ma még nem létezik. Világunk naponta változik: a mobilkommunikációt átformáló iPhone nincs tízéves. A zenetévéket alig pár éve cseréltük le a YouTube-ra, az internetes keresőprogramokra optimalizáló szakemberek sem léteztek egy évtizede. Ahogy a korabeli lámpagyújtogatók, jégvágók, telefonközpont-kezelők, fényképelőhívók munkája eltűnt, úgy mai munkakörök is megszűnnek majd. A tempó sem lassul, sőt. Amit ma átélünk, az csak gyorsulni fog, és egyre újabb technikák tesznek minket alkalmassá, hogy tartani tudjuk a sebességet.

A változást nem állíthatja le senki, de az rajtunk múlik, hogy nemzetként, egy közös kultúra részeseiként hogyan vesszük fel a ritmust. Ehhez pedig a legfontosabb a versenyképes tudás.
 
Mi is az az iskola?
A tudás megszerzése életünk első percében megkezdődik, de szinte soha nem ér véget. Senki nincs kész tizennyolc vagy épp huszonéves korára. Mindannyian tanulunk most és tanulni fogunk egész életünkben: új eszközöket, technikákat, formákat és tudásokat sajátítunk majd el. Az iskola feladata immár nem pusztán a tudásátadás, hanem az egész életen át tartó tanulás kompetenciáinak átadása. Itt kezdődik az alkotó, azaz kreatív iskola.

A gyermekközpontúságról, a személyiségfejlesztésről, oktatásról, nevelésről alkotott fogalmaink mögött ott munkálnak az iskoláról alkotott koncepciók. Mire gondolunk, ha azt mondjuk, jó iskola? Boldog, szívesen és jól tanuló diákok? Magasan képzett pedagógusok, rátermett vezetők, támogató környezet?
A mai oktatásirányítás láthatóan egész mást gondol. A katonás rend és fegyelem iskoláját hirdetik, alattvalókat nevelő intézményt akarnak, ami a „nagy terv” mentén a mindenkori vezetéshez igazítja a gyermekeket. Ez a gondolkodásmentes iskola, amelyben az állam előírja, hogy a tanárnak mit, mikor, hogyan kell tanítania, a diáknak pedig mindent ennek szellemében kell bemagolnia. Ez az egyszerű séma passzol az egy törvény – egy tanterv – egy tankönyv létező hagyományához. Ez a szemlélet a múlt módszereit és attitűdjeit próbálja életben tartani a jelenben. Márpedig a múltból nem tudunk felkészülni a jövő kihívásaira.

A világ sem itt tart. A szakma és a szülők jelentős része már túllépett a fenti iskolaképeken, a XXI. századi iskolát nagyobbrészt a kreativitás fejlesztésével azonosította.

A cikk teljes terjedelemben elérhető: 
http://hvg.hu/velemeny/20160208_Kunhalmi_Agnes_tanarlazadas_iskola