Forrás: SUPER 2020 magazin, 24-25. oldal
A magyar fizikus a gravitáció térbeli változásának mérésére alkotta meg a torziós ingát, 1891-ben.
A magyar fizikus a gravitáció térbeli változásának mérésére alkotta meg a torziós ingát, 1891-ben.
Egy vízszintes rúd két végére különböző magasságokban szerelt egy-egy platinasúlyt. Ha erre a két tömegre ható gravitációs vonzerő nem teljesen egyenlő, akkor a rúd vízszintes síkban elfordul, nmajd a rugalmas visszatérítő erő és kitérő erő hatása után a rúd ott fog megállni, ahol forgatónyomatékuk megegyezik. „Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillathatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek”- mondta Eötvös. Nemsokára felismerte, hogy műszere alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására. Első olajkutatási méréseit 1912-ben végezte, s egész Amerikát meghódította vele, a máig leggazdagabb kőolajforrásokat az inga lelte meg. Mivel nem szabadalmaztatta a találmányát, külföldön is százszámra gyártották, így hirdetve a magyar tudomány dicsőségét.Eötvös Loránd Torziós inga, 1891
A gömböcöt, ezt a különleges testet a BME Szilárdságtani és Tartósszerkezeti Tanszéknek oktatói fedezték fel. Megalkotása Vlagyimir Igorevics Arnold 1995-ös állításának konstruktív bizonyítéka. Az állítás szerint kell léteznie olyan konvex, homogén testnek, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. A Gömböc az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. Akárhogyan is tesszük le, mindig talpra áll. A gömböc nevét A kis gömböc című magyar népmeséből kölcsönözte. Ha a gondos forma kicsit is megsérül, már sokkal több egyensúlyi helyzete lesz. Sérülékenysége miatt ez a forma az élettelen természetben nem fordul elő. Az élőlények között viszont inkább az Indiai csillagteknős páncélja használja ki ezt a formát. Ha felborul, ez a teknős könnyen talpra tud állni.
Várkonyi Péter és Domokos Gábor Gömböc, 2007
A gömböcöt, ezt a különleges testet a BME Szilárdságtani és Tartósszerkezeti Tanszéknek oktatói fedezték fel. Megalkotása Vlagyimir Igorevics Arnold 1995-ös állításának konstruktív bizonyítéka. Az állítás szerint kell léteznie olyan konvex, homogén testnek, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. A Gömböc az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. Akárhogyan is tesszük le, mindig talpra áll. A gömböc nevét A kis gömböc című magyar népmeséből kölcsönözte. Ha a gondos forma kicsit is megsérül, már sokkal több egyensúlyi helyzete lesz. Sérülékenysége miatt ez a forma az élettelen természetben nem fordul elő. Az élőlények között viszont inkább az Indiai csillagteknős páncélja használja ki ezt a formát. Ha felborul, ez a teknős könnyen talpra tud állni.Várkonyi Péter és Domokos Gábor Gömböc, 2007