Pénteken már hatályba is léphet a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezmény, ha a New Yorkban tartandó ünnepélyes ceremónián legalább 55 olyan ország aláírja a dokumentumot, amelyek a globális kibocsátás minimum 55 százalékáért felelnek.Lukács Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klímapolitikai főosztályvezetője a “Teendők a COP21 után: jogi és humanitárius kihívások” elnevezésű konferencián elmondta, Magyarország nevében Áder János köztársasági elnök írja alá az egyezményt április 22-én New Yorkban. Az ENSZ világszervezet tagállamainak ezt követően egy évük lesz, hogy aláírásukkal lássák el a dokumentumot.
Kifejtette: a párizsi megállapodás egyetemes jellegű, általános célokat fogalmaz meg, a részletes feltételeket és szabályokat a következő években kell kidolgozni, majd ezután várható a közös végrehajtás megkezdése. (Itt olvashat részletesebben a megállapodásról.) Úgy vélte, hogy az egyezmény betartása hosszú távú geopolitikai átrendeződéssel járhat, a központi célkitűzés mellett – miszerint a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartják az országok – jövőbe mutató célokat is megfogalmaz a megállapodás, így például a 2050 utáni kibocsátás-semleges gazdaságra való átállást.
A főosztályvezető ismertette: a klímaegyezmény egyik fontos eleme a befektetések átcsoportosítása és a fejlődő országok támogatása. Lehetséges befektetési területnek nevezte egyebek mellett a megújuló energiaforrásokat, a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos kivezetése mellett.
Emlékeztetett arra, hogy a párizsi csúcstalálkozó óta új nemzetközi akciók is indultak, Lukács Ákos ezek között említette az indiai és franciai elnök közös kezdeményezését a napenergia használatáról, valamint a hat ország koalíciója (Chile, Etiópia, Franciaország, Kanada, Mexikó, Németország) ajánlását a szénadó bevezetésének mérlegelésére. Mindemellett a pénzügyi intézetek, cégek vállalásaiból is látszik, hogy a privát szféra ugyanazon az úton jár, mint amit a kormányok kitűztek – fűzte hozzá.
Magyarország tavaly egymilliárd forintot ajánlott fel a nemzetközi Zöld Klíma Alap részére, amelynek feladata a pénzforrásokat elérhetővé tenni a fejlődő országok részére, valamint Párizsban tett egy másik egymilliárd forintos vállalást klímaváltozás elleni projektek finanszírozására. Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja pedig 2014 és 2020 között 3,46 milliárd euró értékben hirdet környezetvédelmi pályázatokat, amelyek egy része a gazdaság éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességének növelésére irányul.
forrás: Piac és Profit