Több magyar munkás halt meg tavaly külföldön, mint az előző években. Új helyzet, hogy Lengyelországban és Szlovákiában is, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A Magyarországon elhunyt 84 munkás több mint fele 45 év feletti volt. Ennek oka a veszélyforrások alábecsülése és a túlvállalás.

Igen, mert a negyvenesek félnek a munkahelyük elvesztésétől. Talán egy horror képeskönyv segítene a munkaügyi balesetek megelőzésében. Megrázó fotók 

következnek. Megtekintésüket csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Februárban hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya, hogy 2015-ben drasztikusan emelkedett a 

munkabalesetek száma az előző évhez képest, a halálos munkabalesetekével együtt.

Feltűnt, hogy a 40 felettiek vannak a legnagyobb veszélyben. Megkérdeztük a gazdasági tárcát, hogy milyen következtetést vonnak le abból, hogy a 

Magyarországon elhunyt 84 személy több mint fele 45 év feletti volt. „A baleseti gyakoriság több okra is visszavezethető, ilyen például, hogy nagyobb rutinnal rendelkező idősebb munkavállalók hajlamosabbak a munkavégzésből adódó veszélyforrásokat alábecsülni. Továbbá, hogy a 45 év feletti korosztály 

jobban tart a munkahely elvesztésétől, emiatt gyakrabban vállalnak olyan veszélyes tevékenységet, amelyhez kellő szakértelemmel nem rendelkeznek” – válaszolta az NGM.

Ki gondolta volna, hogy a mindenki által jól ismert állásféltés és a rutin csapdái statisztikával igazolható módon halálhoz vezetnek. Kling Péter 

munkavédelmi szakmérnök a halálesetek okáról nem kívánt nyilatkozni, ahhoz több ismeretre volna szüksége, viszont szerinte a munkabalesetek trendjével nem igazán érdemes foglalkozni, hiszen akkora a látencia. Tapasztalatai szerint a cégek többsége azonnal el akarja tussolni a baleseteket, ami sok esetben sikerül is. Az NGM azzal magyarázza a rosszul mutató statisztikát, hogy a gazdasági válság negatív hatásai után a foglalkoztatottak száma évről évre 

folyamatosan emelkedett Magyarországon, csak az elmúlt 5 évben több mint ötszázezerrel nőtt a munkában állók száma, ami hatással van a munkabalesetek számára is. Megjegyezték, hogy míg 2010-ig folyamatosan száz fölött volt a halálos munkabalesetek száma, addig az elmúlt 5 évben ez a szám egyszer sem haladta meg a százat. Arra hivatkoztak, hogy az építőipar és a feldolgozóipar teljesítménye is jelentősen bővült, ami a munkabalesetek számán is meglátszik az ágazatok veszélyesebb volta miatt.
Veszélyes kis cégek

forrás: hrportal.hu

Visszatérve a statisztikához, az 50 fő alatti cégeknél történt a 84 halálos baleset zöme (2014-ben 78 történt), amit az NGM kézenfekvőnek tart, mert Magyarországon megközelítőleg 600 ezer működő vállalkozás van, ebből körülbelül 99 százalékuk foglalkoztat 50 fő alatti létszámban, és ez a baleseti statisztikákra is hatással van.

A minisztérium szerint kisebb mértékben ugyan, de az is közrejátszik, hogy több a haláleset a kis cégeknél, mert a munkavállalókra eső fajlagos munkavédelmi költség fordítottan arányos a foglalkoztatottak létszámával, azaz a kisebb vállalkozásoknak létszámarányosan valamivel többe kerül a munkakörülmények fejlesztése. Az elemzések, valamint az ellenőrzések tapasztalatai is azt mutatják, hogy a mikro- és kisvállalkozások munkavédelmi tudatossága alacsonyabb szinten van a nagyobb vállalkozásokhoz képest, gyakran hiányosak a munkavédelmi ismereteik. Klinghez hasonlóan az NGM is megjegyezte, hogy egyes munkáltatók a biztonság „mellőzésével” próbálnak takarékoskodni.

13 haláleset külföldön
13 halálos munkabaleset történt külföldön 2015-ben, az adat azt mutatja, hogy több magyar munkás halt meg, mint az előző években. Új helyzet, hogy Lengyelországban és Szlovákiában is történtek halálos balesetek, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. Németországban kilenc, Lengyelországban kettő, Romániában és Szlovákiában egy-egy haláleset történt. Mindegyik esetben férfi munkavállaló hunyt el. Szállítás-raktározásban hét, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben három, építőiparban kettő, feldolgozóiparban egy halálos munkabaleset történt.