A gőzgép megjelenése végleg leváltotta a lovakat a munka világában, emléküket csak a lóerő mint mértékegység jelzi. De vajon ugyanezt teszi-e a robotika és a minden területen hódító automatizálás az emberekkel is? A helyzet biztosan nem ilyen tragikus, de kétségtelen, hogy az Egyesült Államok elmúlt harminc éve a foglalkoztatás csökkenéséről szólt.
A hosszú távú statisztikai adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság csökken az USA-ban, mégpedig pont azokban az életkori szegmensekben, ahol az a leginkább fáj: a pályakezdőknél és a leginkább aktív 25–54 éves korosztályban. Az 55 év felettiek korcsoportján belül hiába emelkedik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaképes populációra vetített ráta 1994 óta csaknem 4 százalékkal csökkent.
„Nagy vita alakult ki akörül, hogy a munkanélküliség növekedése strukturális vagy ciklikus jelenség-e – mondja Michael Temple, a Pioneer Investments amerikai hitelpiaci elemzésekért felelős igazgatója. Sokan úgy gondolják, az amerikai gazdaság stagnál, leállt az innováció, és a demográfiai tendenciák sem támogatják a fejlődést, ez az oka a munkahelyek csökkenésének. – Nézetünk szerint a demográfia valóban nem támogatja a foglalkoztatás bővülését, és némi ciklikusság is megfigyelhető, de a jelenség fő mozgatórugója minden bizonnyal az élőmunkát helyettesítő technológiai fejlődés” – mondja a Pioneer igazgatója.
Temple szerint erre bizonyíték, hogy a munkaképes lakosság és a munkaerő-piaci részvételi arány csökkenése mellett az ipari kibocsátás és a GDP folyamatosan nő. Ez csakis robbanásszerű technológiai fejlődés, a munkaerő hatékonyságának ugrásszerű javulása mellett lehetséges. A nagy kérdés inkább az, hogy a gépek munkaerőt kiszorító hatása miatt az emberek végleg a pálya szélére kerülnek-e, mint a gőzgép megjelenésével a lovak, vagy a növekvő jólét új munkahelyeket teremt nekik.
forrás:Piac és Profit