Sokba van nekünk a klímaváltozás

termeszet 2Évről évre nő a viharkárokkal kapcsolatos kárbejelentések száma, ha máshol még nem is, ezek miatt mindenki a saját bőrén érezheti, milyen fontos szót ejteni a Föld jövőjét egyre inkább veszélyeztető tendenciákról. A klímaváltozás nagyban érinti a biztosítási szektort: a természeti katasztrófák az elmúlt közel 10 évben, 2000 és 2012 között világszerte összesen 1,7 billió dollár kárt okoztak, 2,9 milliárd embert érintettek, és 1,2 millió áldozatot követeltek. Azonban nem minden katasztrófának a globális felmelegedés az oka.



Az idei év első felében több mint 32 ezer viharokkal kapcsolatos kárbejelentés történt, amelyek értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A számok évről évre nőnek: csak a viharkárokat tekintve (vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés – az egyéb természeti károk nélkül) például 2014-ről 2015-re a regisztrált károk értéke közel megduplázódott, a tavalyi évben megközelítve a 7 milliárd forintot – hívta fel a figyelmet a Generali. Az időjárási extremitások – és az ezekből következő káresetek – várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak a globális felmelegedés okozta klímaváltozás erősödésével.

A környezetvédelem talán sohasem volt ennyire égető kérdés, mint napjainkban, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a klímaváltozás egyre komolyabb gondot jelent a bolygónk számára. Az elmúlt évtizedben a saját bőrünkön is tapasztalhattuk a globális felmelegedés hatásait: Magyarországon a nyár egyre melegebb, a kánikula intenzívebb lett. A viharos időjárás pedig egyre nagyobb károkat okoz országszerte.

De nem csak nálunk van gond: a NASA kutatásai sem túl biztatóak. Ezek szerint ugyanis idén februárban a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,35 °C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál, a tavalyi év pedig minden eddiginél melegebb volt. Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következő 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelően alkalmazkodni hozzá.

A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több „hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérséklet emelkedett, hanem a hőséghullámok hossza is.

Hatalmas károk: árvíz, vihar, extrém hőmérséklet

A környezetszennyezés következtében felgyorsult globális felmelegedés miatt egyre nagyobb méreteket öltő természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie a világnak az elmúlt évtizedekben. Ezt jól mutatja, hogy 1980 és 2011 között 39-ről 154-re emelkedett az árvízhez kapcsolódó, 43-ról 84-re a viharhoz köthető, és 3-ról 15-re az extrém hőmérsékletből adódó természeti katasztrófák száma. A váratlan időjárás okozta károk rendkívül sok területet érintenek, 2013-ban például a természeti katasztrófák által okozott kár a nemzetközi kutatóintézetek szerint 125 milliárd dollár körül volt a teljes világgazdaságban, ami megközelítőleg Magyarország teljes éves GDP-jének felel meg.

Nem mindenért a felmelegedés a felelős

A francia Riviérán, Cannes-ban 2015 októberében árvizet okozott a heves esőzés. 2016 júniusában Párizs déli részén áradt a Szajna. Németországban is kiöntöttek a folyók. 2013-ban Új-Zélandot sújtotta aszály. 2014-ben Ausztráliában volt hőség. És a lista folytatható a végtelenségig. Dr. Greet van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet Munkatársa arra tette fel szakmai hitelét, hogy megállapítsa, a különféle természeti katasztrófák amúgy is megtörténtek volna-e, vagy egyértelműen az éghajlatváltozás váltja ki őket? Jelenleg a kánikuláknál tudják a tudósok a leginkább beazonosítani, hogy a klímaváltozás tehető-e felelőssé. A viharoknál, esőzéseknél és tűzvészeknél nehezebb ezt megállapítani.

Minden ilyen természeti katasztrófa után hónapokba is beletelhet, mire Dr. Oldenborgh megválaszolhatja a kérdést. A válaszadáshoz használt számítógépes modellezés ennyi időt vesz igénybe: a különféle modelleken apró módosításokat végeznek, és többször is végigfuttatják, s ezek összességéből próbálják kihámozni a tanulságokat. Dr. Oldenborgh nincs egyedül e kutatással. A World Weather Attribution nevű csoport tagjaként munkálkodik, hasonszőrű tudósokkal karöltve. Munkájukat a Princetonban működő Climate Central koordinálja.

Az időjárási jelenségek kiváltó okainak azonosítása amúgy is problematikus dolog: olyan soktényezős folyamatok, főleg globális szinten, hogy egy adott időjárási eseményre is számos tényező van hatással. Mivel megbízható és pontos adatokra van szükség, nem lehet akárhonnan beszerezni azokat, márpedig a meteorológiai intézetek többsége nem foglalkozik azzal, hogy egy-egy időjárási eseményre vonatkozóan kellő mélységű adattömeggel szolgáljon.

A szélsőséges időjárás-jelenségek okainak keresése azonban még gyerekcipőben jár: 2004-ben jelent meg az első komoly tanulmány e témában a Nature magazinban, mely az Európán 2003 nyarán végigsöprő kánikulát elemezte, és az emberi eredetű klímaváltozásnak tulajdonította. Azóta már kiderült, hogy a gyilkos hőhullámért nem a klímaváltozás volt a felelős.

forrás:klímablog/Piac és Profit