MINŐSÉGÜGYI TRENDEK, RENDSZEREK, MÓDSZEREK ÉS MINŐSÉGTECHNIKÁK


Az ISO 9000 ennél több útmutatást tartalmaz. A szervezeti összefüggések és a környezet megértése egy folyamatot képez. Ez a folyamat határozza meg az azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a szervezet céljaira és fenntarthatóságára.





Figyelembe veszi egyrészt a belső tényezőket, mint például a szervezet értékei, kultúrája, ismeretanyaga és teljesítménye; másrészt figyelembe veszi az olyan külső tényezőket is, mint a verseny, a piac, továbbá a jogi, a műszaki, a kulturális, a társadalmi és a közgazdasági környezet. Valamely szervezet célja kifejezhető többek között a jövőkép (vízió) , a küldetés (misszió), a politikák és az egyes célkitűzések segítségével. Itt a következő tényezőket kell meghatározni:

- amelyek a szervezet céljaival vannak összefüggésben;
- amelyek  a szervezet stratégiai irányával vannak összefüggésben;
-amelyek a hatást gyakorolhatnak a szervezet azon képességére, hogy megvalósíthassa a saját QMS-e előirányzott eredményeit.

Külső tényezők

Példák a külső tényezőkre:
Technológia. Az új technológia rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy elavulttá tegye a jelenlegi termékeket vagy szolgáltatásokat. „A válllalatvezetőknek állandóan korszerűsíteniük kell a szervezeti stratégiáikat, tekintetbe véve a szünet nélküli kialakuló új technológiákat, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy a szervezetek a jövőbe tekintve valóban alkalmazzák ezeket a technológiákat a belső teljesítményük javítására. A merészen újszerű, áttörést hozó technológiák megváltoztathatják az üzleti játékteret azáltal, hogy teljesen új termékekkel és szolgáltatásokkal rukkolnak elő, amellett módosíthajták az értékek tárházát is a ter,elők, illetve a termelők és a fogyasztók között.
A technológiának a QMS-re gyakorolt hatása kiterjed a szervezeti ismeretanyagra is. „A változó szükségleteket és trendek tanulmányozásakor a szervezetnek megfontolás tárgyává kell tennie a jelenleg rendelkezésre álló tudásanyagot, meghatározva azt is, hogyan szerezhet új ismereteket, illetve hogyan férhet hozzá a további ismeretekhez és a szükséges korszerűsítéshez”

Verseny. Egy magánkézben lévő pénzverde vagy nyomda egészen más versenykörnyezettel találja szemben magát, mint egy turbókompresszorokat gyártó üzem. A verseny a szokásos esetben letöri az árakat, miközben a termék és a szolgáltatás javítása irányában hat. Ezek a tényezők hangsúlyosan vetik fel a kritikai igényt a jó benchmarking iránt, továbbá a folyamatok hatásosságának és hatékonyságának kérdését; amellett hatással lehetnek a szükséges dokumentált információ  mennyiségére, valamint a rendelkezésre álló erőforrások nagyságára.


A szervezet peres ügyei. 

Mennyi kockázatot foglal magában a szervezet által előállított termék vagy szolgáltatás? A tevékenységük eltérő jellege miatt a gyógyszergyáraknak, a kórházaknak és a közüzemi szolgáltatóknak egészen másként és sokkal nagyobb gondossággal kell figyelembe venniük a saját OMS-ünkben rejlő kockázatokat, mint  például egy ruházati kesztyűket előállító cégnek. Ugyanis a termékükkel vagy a szolgáltatásukkal kapcsolatban felmerülő problémák polgári pereket eredményezhetnek, amelyek igen költségesek lehetnek, tekintet nélkül azok végkimenetelére. A jogi védelem költségei jelentősre duzzadhatnak. Nagyobb figyelmet kell tehát fordítani a kockázatok enyhítésére a jobb tervezés segítségével, illetve a folyamatszabályozás és a hibamentes gyártás elősegítésével.
A  technológiának a minőségmenedzsment rendszerre gyakorolt hatása kiterjed a szervezeti ismeretanyagra is.
Jogszabályi környezet. A termékeket és a szolgáltatásokat nyújtó ágazatokkal szemben követelmény, hogy feleljenek meg az esetenként zavaros és bonyolult jogszabályi és törvényi követelményeknek. A szervezeteknek gyakran jogi tanácsadókra is szükségük van, akik segítik az alkalmazható jogi előírások útvesztőjében való eligazodást. Mindez hatással lehet a szervezeti ismeretanyaggal kapcsolatos új követelményekre.

Vevőspecifikus követelmények.
 Vannak olyan ágazatok, például a gépjárműipari, a repülésügy és az űrkutatás, amelyek megkövetelik az ISO 9001 alapú QMS szabványok harmadik fél általi tanúsítását. A szállítokat kötelezik továbbá a kiegészítő vevő specifikus követelményeknek való megfelelésre, ami jelentős bonyolultsággal jár együtt, mivel a szervezetek a szállítói lánc alacsonyabb szintjein működnek. A lánc csúcsán lévő szervezetek megkövetelik a szállítóiktól, hogy azok is bontsák le a követelményeiket a saját szállítóikra. Vegyük még ehhez hozzá a második fél által végzett helyszíni felméréseket a megfelelőség igazolására, máris azt látjuk, hogy a szervezetek túl sokat dolgoznak kevés hozzáadott érték eléréséért. Mindez befolyással van az erőforrásokra, a szállító menedzsmentre (a külső forrásból származó folyamatok, termékek és szolgáltatások kontrollja), az adatokra és a dokumentált információra.